Mindfulness vs. düh

Olvasási idő: 2 perc

Bizony! A legújabb kutatások azt igazolják, hogy a mindfulness gyakorlatok segítenek kontrollálni az érzéseinket.

Jon Kabat-Zinn, a mindfulness alapítója szerint: „a tudatos jelenlét azt jelenti, hogy teljes figyelmünkkel, ítélkezésmentesen fordulunk a jelen pillanat felé.”

David DeSteno Mindfulness c. folyóiratban publikált kutatása következik:

A kutatásban résztvevők fele azt a feladatot kapta, hogy három héten keresztül végezzenek naponta mindfulness gyakorlatokat, míg a csoport másik felének kognitív feladatokat, és rejtvényeket kellett megoldaniuk. A mindfulness gyakorlatok közé tartoztak légzés figyelés gyakorlatok, a test érzéseinek figyelemmel kísérése, a gondolataik és az úgynevezett elme-vándorlás figyelése, illetve az ítélkezés mentes hozzáállás gyakorlása.

A felkészülési időszak után egy tesz következett, amiben a résztvevők kognitív kontrollját, vagyis azt a képességet vizsgálták, amely magában foglalja a nemkívánatos viselkedés gátlására való képességet is. Egy rövid bemutatkozást követően mesélniük kellett a jövőbeni terveikről, álmaikról. A beszélgető partnerük, aki a kutatók beépített embere volt, pedig folyamatos negatív visszajelzésekkel bombázta a beszélőket, függetlenül attól, hogy mit mondtak.

Ezután megkérdezték a részvevőket, hogy hogyan érezték magukat, mennyire voltak dühösek a beszélgetés alatt. Hirtelen egy új feladatot kaptak, mégpedig azt, hogy készítsenek egy kóstolót a kritikusaiknak. Csupán néhány alapanyagot kaptak, ezek közül az egyik egy szuper fűszeres csípős mártás volt. A kutatók a hozzáadott csípős szósz mennyiségét használták fel ahhoz, hogy lemérjék a résztvevők hajlandóságát arra, hogy másoknak fájdalmat okozzanak.

Az eredmények alapján hiába voltak ugyanannyira dühösek, azok, akik mindfulness gyakorlatokat végeztek, sokkal kevesebb csípős mártást használtak, mint nem meditáló társaik. Más szóval a meditálók kevésbé akartak bosszút állni azokon, akik őket kritizálták.

DeSteno szerint vizsgálat eredménye jól illeszkedik a buddhista meditáció elmélethez.

„A meditáció pontosan azt teszi, amit a kifejlesztői reméltek; növeli az etikus viselkedést, azáltal, megakadályozza az embereket abban, hogy másoknak fájdalmat, kárt okozzanak, olyan helyzetekben, amikor ezt eldönthetik.”

Hogyan működik?

A kísérlet vezetője szerint az az érdekes, hogy a megvizsgált mindfulness gyakorlók csökkent bosszúvágya nem az indulatok önkéntelen visszafogásból ered. A mindfulness nem felülről lefelé segít abban, hogy az emberek elnyomják, vagy mellőzzék az érzéseiket, hanem alulról felfelé működik, segít felismerni, és elfogadni azokat. Ez különösen jó hír lehet azoknak, akik szeretnék megtanulni, hogy hogyan kontrollálni a haragjukat, és érzelmeiket, de eddig még nem találtak megfelelő segítséget hozzá.

„Ahelyett, hogy megpróbálnánk irányítani egy olyan érzést, ami már jelen van – ami igazán stresszes és hatalmas erőfeszítést igényel – a mindfulness első sorban azt a vágyat csökkenti, hogy másnak fájdalmat okozzunk.”

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a mindfulness gyakorlata magabiztosabb hozzáállást eredményez, és csökkenti az „érzelmi képmutatást” is.

DeSteno szerint tisztán látszik az, hogy a mindfulness gyakorlatok minden környezetben csökkentik az ellenséges viselkedést, és az erőszakra való hajlamot.

 

Forrás:

Jill Suttie: Could Mindfulness Help You Control Your Anger?, Berkley Education, FEBRUARY 6, 2018

Kapcsolódó bejegyzések

About the Author /

b.anett0928@gmail.com

Anett. Egyetemista, sütiimádó, kutyabolond. Valamit mindig agyal, kitalál, tervez, pörög, gondolkodik. Pont, mint Micimackó. A mindfulness alapokkal ismerkedik, első kihívása a tudatos fogmosás.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.