Kacat vagy nem kacat: Kedvenc bútoraink új élete (Interjú)

Olvasási idő: 6 perc

Nyár lévén aktuális az otthonunk csinosítgatása, rendezgetése, költözködés. Kopottas, öreg, öreges, javítandó bútoraink nem feltétlen kacatok, egy kis tuninggal új életet adhatunk neki.

Következő interjúnk alanya Szendrődi Enikővel, aki műhelyében mesteri fokon űzi és tanítja a bútorok felújítását. Ha Biatorbágyon a Csillag utcában jártok, egy feltűnően érdekes, kedves, szinte hívogató üzletet, műhelyt találhattok, ez a Nemiskacat.

Nagyon tetszik, hogy a Nemiskacat Műhely egy igazán nyitott, alkotásra, nézelődésre, inspirációra, vásárlásra alkalmas hely.

Ez így van, köszönöm. Szeretem, amikor ide bejőve az emberek el tudnak kicsit mélyedni és jó látni, ahogyan lassan körbejárják a boltot és a műhelyt.

         

Hogy jött az ötlet és hogy tudtad megvalósítani és létrehozni a Nemiskacat Műhelyt? 

Az ötletet az élet hozta, nem terveztem előre, hogy egyszer majd lesz egy boltom, egy bútorfestő műhelyem. Az egész  hét- nyolc évvel ezelőtt kezdődött, amikor otthon voltam három kisgyerekkel, szép bútorok, tárgyak, kiegészítők iránti rajongással. Az új házunk életterének megálmodása és költségvetésen belüli megvalósítása körüli kutatómunka vitt el a bútorfestés irányában. Magyarországon akkor még gyerekcipőben járt a bútorfestéssel és -átalakítással kapcsolatos információ, így külföldi blogokból és cikkekből informálódtam. Több féle típusú és forrásból elérhető anyaggal kísérleteztem, azzal a meggyőződéssel, hogy az antikolt bútorok – amelyek az akkori ízlésvilágomat tükrözték – otthon is elkészíthetőek. Régi, barna bútorokat szerettem volna átfesteni, melyek fából vannak és funkcionalitásuk megfelelő, csak éppen unalmasak. Ekkor született először a Nemiskacat blog, ami az első sikerélmények és a lassan megszerzett tudás megosztása iránti igényemből fakadt. Egy külföldi oldalon találtam rá Annie Sloanra és az általa megalkotott dekorációs bútorfestékre. Már az első próbálkozás után lenyűgözött a végeredmény is és az, hogy otthon, könnyedén, különösebb előkészítő tevékenység nélkül (hosszadalmas csiszolás), már kezdőként is hatalmas sikerélményt és szép végeredményt adott a festék használata. A közösségi média révén egyre nagyobb rajongótábor kezdett kibontakozni az Annie Sloan képviselte hobbi bútorfestési technikák körül, ez adta az alapot ahhoz, hogy létrehozzam a boltot és jelentkezzek itthoni forgalmazónak. Annie a mai napig maga választja ki, hogy ki lehet a forgalmazója, nagyon élő- és személyes vele a kapcsolat, ennek nagyon örülök és ez folyamatos inspiráció forrása a számomra, melyet megoszthatok a vásárlóimmal.

A bútorokat lehet otthon festeni, antikolni?

Hogyne lehetne?! ☺ Szerencsére egyre több olyan anyagot használhatunk a bútorfestésben, melyek vizes bázisúak, nem büdösek, gyorsan száradnak, kisgyerekekkel együtt is bátran használhatóak, ilyen Annie Sloan bútorfestéke is. Végtelenül könnyű használni, sokszor el sem hiszik az emberek! Ezért szoktam javasolni, hogy érdemes legalább egyszer elmenni egy Annie Sloan forgalmazó műhelyébe, és megnézni élőben a bútorokat, a színeket, hiszen élőben teljesen más megtapogatni az átfestett régi bútorokat! Már hat ilyen kis bútorfestő manufaktúra van az országban, mindannyian megtalálhatóak vagyunk az anniesloan.hu oldalon. Mindannyian tartunk bútorfestő workshopokat is, ahol pár órában megtanítjuk az érdeklődőknek, hogy milyen egyszerű használni ezt a festéket és hogy hogyan tudják egyszerűen és gyorsan átalakítani a bútoraikat.

Nem mindenki olyan bátor, hogy otthonában egyedül nekiálljon. A workshopjaidon mi történik, milyen technikákat tanulhatunk? Egyáltalán hogy képzeljük el?

Egyrészt tartom az Annie Sloan módszertani workshopokat, ahol azt mutatom meg, hogy ezzel a bútorfestékkel milyen alaptechnikák és milyen dekorációs technikák léteznek, melyeket utána a résztvevők otthon, egyedül is képesek kivitelezni. Ezeken kívül tartok olyan műhelyfoglalkozást is, ami arról szól, hogy egy átlagos festékboltban beszerezhető olcsó alapanyagokkal, hogyan lehet antikolt felületeket elérni. Havonta szombatonként pedig kisbútorfestő műhelynapok vannak a Nemiskacatban , ahová konkrét bútort lehet elhozni, majd a nap végén egy gyönyörű festett bútorral távozni.

Azt gondolom, a bútor újragondolása igazi „slow” alkotó folyamat. Miért a nagy munkaidő igényű megoldásban gondolkozol, érezhető a hatása a te és a workshopokon részt vevő embereken?

Minden egyedi tárgy, készítmény, alkotás nagy munkaidő igényű, ez egy folyamat, amit nem szabad és nem is lehet siettetni. Ettől lesz értékes. Egy ember, aki szeretne megmenteni egy régi bútort eleve alázattal közelít hozzá, főleg, ha van a bútorhoz érzelmi kötődése, például a nagymamájáé volt. Ez eleve meghatározza azt a folyamatot, ami ilyenkor lezajlik az emberben. Ennek az első állomása itthon általában az, hogy egyáltalán merjem-e átfesteni, nem rontom el, biztos sikerülni fog? (Ez összefügg azzal, hogy Magyarországon még nincsen hagyománya a festett bútoroknak – kivétel természetesen az oly gazdag népi bútorfestészet, ám azt  kevesen tudják művelni, nagy kézügyesség kell hozzá.) Utána jön az információvadászat fázisa, általában ebben a fázisban szoktak rám találni az emberek, és rácsodálkoznak, hogy jé, ilyen is van. Közülük kerülnek ki azok, akik később eljönnek workshopra és a mindennapi taposómalomból kilépve elindulnak egy valóban lassú alkotó folyamaton. A workshopon csak egy ízelítőt kapnak, de kész bútorral távoznak, ez hihetetlen magabiztosságot ad nekik és a tapasztalat az, hogy annyira ráéreznek ennek a fajta időtöltésnek a feltöltő erejére, hogy a bútorfestés tevékenysége nagyon könnyen addiktívvá válik. Mosolyogva szoktuk hallgatni, amikor mesélik, hogy azóta úgy járkálnak a lakásukban, hogy mit is lehetne még átfesteni. Így válik egy konkrét bútor újragondolása tulajdonképpen egy lassú folyamat részéve, melynek során újra átélhetjük és előkereshetjük a gyermeki kreativitásukat és ezt az otthonunk átalakítására fordíthatjuk, hogy az olyan legyen, amilyen mi magunk is vagyunk és igazán a magunkénak érezhessük.

A bútorok újrahasznosításával a fenntarthatóságra törekszünk. Ez a ti munkátokat és a műhely életét mennyire jellemzi? 

Használt bútorokat alakítunk-, festünk át és erre ösztönzünk emberek, hogy ők is tegyék ezt. Sokan általunk ébrednek rá, hogy mégsem kell kidobniuk az adott bútort, egy egyszerű átfestéssel ismét beilleszthető az otthonukba, ezzel csökkentjük a keletkező hulladékot. Másrészt a hobbisták egy elég számottevő felvásárló erővel bíró csoport a használt bútorok piacán.

Tudnál a slowmagazin olvasóit inspirálni egy egyszerű, otthon is elkészíthető példával?

A nagylányomnak festettem nemrég egy koloniál típusú íróasztalt, melyet tulajdonosa nem tudott pénzért eladni, mert nem volt rá kereslet, végül kidobta volna, ezért nekem ajándékozta, hátha jó kezekben lesz. Egy merész színt gondoltam rá, kékre festettem. A tetejét pedig feketére, úgy, hogy lehessen rá firkálni krétával és le lehessen törölni utána. (Ha kíváncsi vagy a folyamatra nézd meg a videót itt.)

 

Hol találhatunk meg téged és próbálhatjuk ki a bútorfestést, antikolást?  

Legközelebb a Művészetek Völgyében leszünk Kapolcson 2018. július 20-29-ig, de természetesen emellett tartjuk a szokásos havi workshopjainkat is, melyekről itt lehet bővebben olvasni.

Van még valami, amit szívesen megosztanál a Slow mozgalom kedvelőivel? 

Amikor a bútoraink átfestésén gondolkodunk a legnehezebb annak a felelősségét megélni, hogy ez valami végleges megoldás lesz. Ezért én azt szoktam javasolni, hogy ne görcsöljünk rá, lassuljunk le és hallgassunk a megérzéseinkre. Ha véletlenül mégis elrontanánk, akkor sincs baj, mert simán átfesthetjük valami más színre. ☺ Inspirációért és tanácsadásért szívesen látunk mindenkit Biatorbágyon a Nemiskacat Látványműhelyben, vagy weben a www.nemiskacat.hu címen.

A rovat olyan alkotókat, ötlet embereket, műhelyeket kíván bemutatni, akik zászlójukra tűzték az újrahasznosítást, természettudatosságot, a manufakturális megoldásokat.  Itt sok esetben nem a nagynevű, széles körökben ismert tervezőkről, márkákról hallasz, hanem a tudatos, elkötelezett, izgalmas megoldásokról, alkotókról. A rovat célja nemcsak bemutatni a tevékenységet, hanem alkotásra is inspirálni. Reméljük, elősegítjük a tudatos vásárlást, tartalmas kézműveskedést.

Ha te is szívesen ajánlasz a rovatba még nem felkeresett személyt, kezdeményezést, alkotást, szívesen várjuk a hello@letitslow.hu-ra.

Az elkészült alkotásokról készült képeket is oszd meg velünk, a legszebbeket bemutatjuk a magazinban. 😉

About the Author /

kriszti@slowmagazin.hu

Mérnök, varrónő, képzőművész, anya egy szerepben. Számára az alkotás jelent mindent, a kiteljesedést. Az ötletek jöhetnek, áramolhatnak.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.