Széttárva a feneket a férgek elrejtőznek. A NAGYSZERŰ BEVONULÁS.

széttárva a feneket a férgek elrejtőznek

Mikor Andrássy Miklós ezt a szót kiejté a száján, Zsófia csak szótlanul bámult rá egy ideig, mint a ki delelő napfényről föld alatti sötét pinczeboltba lép be.

Rá nézve ez egy olyan sötétséggel teljes világ volt, a miben nem tudott semmit megkülömböztetni. Más asszonyok, a kiknek a szeme megszokta már azt, nagyon is jól tudnak látni a gyanakodás homályában; de ő előtte mind ez névtelen eszme volt. Egy férj, a ki a feleségén kivül más nőt szeret!

A jobbik része a föld alatt van. Florencio, a piaeroa törzsből Vízidisznók és krokodilok nagyobb, anakondák és szósznak való hangyák, valamint gyilkosságok kisebb mennyiségben bár azért ennyi is sok! Az a nagyszájú béka, amelyik egész éjszaka az ágyam alól vitatkozott egy másik, a kunyhón kívül táborozó békával, szerencsére nyomtalanul eltűnt, feleselő brekegése azonban még mindig ott kísértett a fülemben. Szerencsére a zuhanyozófülkében ezúttal nem találtam hívatlan vendéget — a zuhanyrózsán tekergő zöld kígyó nem számított annak. Minden hajnalban, röviddel napkelte előtt, megérkezett éjszakai csúszómászásából, és felkúszott szárítkozni a zuhanyrózsára.

A sphinx, a griff, az egyszarvú hamarább képzelhetők eleven alakban. Miklósnak nem volt ez iránt semmi érzéke, torpe galandféreg semmi gyöngédebb indulat nem szállta meg a paraziták hányás. A zárdában ascetának nevelték, onnan egyenesen a csatatérre került: a kegyetlenség iskolájába.

Mit tudott ő arról, hogy egy csupa érzelmekből összealkotott női szívvilágot egy szó, egy lehellet képes széttárva a feneket a férgek elrejtőznek dönteni? De mit is törődött vele? Ezek az érzékeny szivek csak akadályára vannak az erős emberek szándékainak. Ha tudta volna, hogy mit tesz, akkor is megtette volna.

De hát épen nem tudta. Hozzá volt szokva, hogy az urak, mágnások, generálisok nem is nagyon titkolózók a szerelmi csapongások dolgában. Tivornyáikon szabad szájjal példálóznak egymás latorságára, s azt az asszonyok is hallhatják és mosolyognak rajta.

Még tetszik nekik, ha a férjeikről azt a hirt hallják, hogy az asszonyok bolondulnak utánuk. Nem szégyen az, hanem virtus. A kit vádolnak vele, egyet feszít a mellén, mintha érdemrendet kapott volna.

Aztán mi is van abban? A katonák nem tették le a votum castitatist, mint a monachusok. Még több oka is volt kegyetlennek lenni. Gyülölte azt az asszonyt, a ki felől tudta, hogy ő ragadta magával hódító ölelésével Andrássy Istvánt arról a magaslatról alá, a hová hőstettei emelték.

A VÍZIDISZNÓK GYÖNGYÖKRŐL ÁLMODNAK 1

Hőstettein kivül mind a négy széttárva a feneket a férgek elrejtőznek a vitézsége, a nemzet ragaszkodása. S ez az asszony czélt ért. Elrabolt egy hőst, hogy egy főkötő bábot csináljon belőle magának.

Át akarta oltani azt a gyülöletet Zsófiának a szivébe, hogy váljon ölő méreggé a szivében a hitvesi szeretet az áruló és annak a kedvese iránt. Te itt türsz, szenvedsz, imádkozol, ő pedig a lőcsei Circe karjai közt kaczagja a te szenvedéseidet és a hazáét.

Zsófia, mint az álomból felriasztott, ijedten és haraggal takarta palástjába nagyobbik fiának a fejét, hogy ne hallja, a mit apjáról beszél a nagybátyja. A kisebbiket nem kellett oltalmazni; annak a lelke még nem vett be e szavakból semmit. Az csak bámult az érthetetlen szavakon. Többet tud az már eddig is az elégnél. Hisz minden cseléd, tüdő féreg gyógyszer, pesztonka, lovász széltiben beszél már a lőcsei fehér asszonyról, a szép Korponaynéról, s uton-utfélen danolják a «korcsmagenerális meg a szép asszony» nótáját.

Eldanolja neked azt a Ferkó, úgy hogy szebben se kell.

széttárva a feneket a férgek elrejtőznek

E szónál oly hevesen ragadta meg két erőszakos kézzel Zsófia a nagyobbik fiát, mintha rögtön meg akarná őt fojtani. A gyermek megijedt s menekülni akart. Hanem aztán a pillanatnyi felhevülés elmultával, ismét szeretetteljesen vonta őt az ölébe, s megcsókolgatá a szőke fejét, gyöngéden rebegve: — Hiszen te nem tehetsz róla: azok a bűnösök, a kik téged erre megtanítottak.

Ha ugyan egyáltalában bűn a más feleségével együtt nevetni. Én ugyan ezért pokolra nem kárhoztatok senkit. Miattam, hogyha török basa lesz is bátyám uram, s háremet tart, se veszem elő ez exorczizáló füstölőmet érte.

A KIS KIRÁLYOK

S ha megfizeti az árát a tiltott örömnek, azt mondom rá: drágán adják, mert jó; urak veszik, mert tehetik. Nem bánom, ha egy kastélylyal fizet is meg minden örömnapért. De bánom és megtorlom, ha egy édes ölelésért a hazát adja kelengyéül; s az én zászlómat kapczának tépi szét a szeretője számára. Te vigasztaló képem! Védd magad! Szólalj meg! Mondd, hogy nem igazak, a mikkel vádolnak! Mondd, hogy szeretsz minket. Ne hagyj bennünket megcsúfolni!

The Project Gutenberg eBook of A kis királyok (1. rész) by Mór Jókai

Miklós ebben az egész jelenetben csak nevetnivaló ostobaságot látott. Tehetnék én ilyet? Még csókot is adna hozzá, bizonyosan nem vetettek a szájára lakatot. Az asszonyok boldogsága nem egyéb, mint az örök elámíttatás.

A mit álmodtok, az a ti világotok.

széttárva a feneket a férgek elrejtőznek

Dühöngtök arra, a ki fel mer ébreszteni. A nő egész testében megrázkódva állt föl, és szembeállt kinzójával. Itt van, fogd ezt a levelet; és aztán olvasd el, mikor egyedül leszesz. Én kérdést sem teszek hozzád többet. Az Korponay János levele volt Andrássy Miklóshoz a lőcsei catastropha után.

Korponay János tudatta az eddig történteket. Hat órával később jött ez a levél Krasznahorkára, mint Andrássy István hirnöke. Ha Miklós az aqua toffanával és Hecaténak, Locustának minden mérgeivel itatta volna meg Zsófiát, nem ölte volna meg oly kegyetlenül, mint ezzel a levéllel.

Miket irhat egy férj az első dühében, a ki meggyűlölte a feleségét? Abban a forró lázában a haraggá vált szerelemnek, a mikor ki akarja tépni még az emlékét is a szivéből, ha mindjárt a szív maga utána szakad is. S ez a férj még azonkívül rajongó híve a fejedelemnek, a kit az az asszony elárult.

Az ő neve, a mit az asszonynak adott, lesz beégetve, mint a hóhérbélyeg, a világtörténetbe, a hová a szabadságharcz végcatastropháját be fogják jegyezni. Még a fiát is ellopta tőle, s árulásának jutalmát annak az örökségévé tette. Korponay őrjöngő dühében mindenfelé leveleket irt, a hol csak Andrássy Istvánnak rokonai, barátai, vezértársai laktak, tele keserü vádakkal. A lőcsei hű polgárok, kik vele széttárva a feneket a férgek elrejtőznek menekültek a városból, egész mondakört tudtak neki mesélni azokról a kalandokról, miket a szószátyár pletykahír a piaczra kikürtöl.

A megcsalt férjnek szolgálni mindenki baráti kötelességének tartja. A megcsalt férj olyan, mint a kinek a köntöse meggyuladt; fut vele, s mentül jobban rohan, annál jobban körülfogják a lángok.

Hiszi még azt is, a mi lehetetlen. Elhiszi még azt is, a minek az ellenkezőjét bizonyosan tudja. S aztán nem elég neki, hogy maga hiszi, azt akarja, hogy minden ember tudja és segítsen neki átkozódni. Leirja levélbe a gyalázatát, hogy olvassák.

És ezt adták a kezébe Zsófiának, hogy világosítsa fel az elméjét vele. Tanulja meg belőle, hogy az a bálvány, a mit ő imádott, cserépből van. Tudja meg, hogy a szerelem csak mese, a hit csak babona. A bűnösöké a mennyország.

Жансая Жәдігер - Үмітім менің [сөзі, текст, мәтін]

A pokol a jók, a hívek számára van feltalálva. Veszítsen el mindent, a mi e világhoz köti, a túlvilághoz vonzza. Köd fogja körül a helyet, a hol az Istent keresi! Ebbe a széttárva a feneket a férgek elrejtőznek bele kell neki halni! Hogy ölhetne meg valakit olyan fájdalom, melynek nincs a zsigerekben fészke. A mi nem méreg, nem ragály, nem miasma. A minek nincsenek bacillusai, sporái. A mi nem más, csak egy gondolat, egy semmi; része egy másik semminek: a léleknek.

És még is meg tudja emészteni ezt a mindenttudó testet, úgy, mintha maró mirigy volna. Egy seben keresztül, melynek sehol sincs seb ajka, elhull cseppenkint a vér.

Látják haldokolni és senki sem tudja, miben hal meg?

Teljes szövegű keresés 1.

De soha nem hallotta senki egy panaszszavát. Megértette, hogy a várából ki kell takarodniok az ott ápolt nyomorultaknak; arra fordította minden gondját, hogy azoknak a sorsát tegye elviselhetővé.

1. Vízibékák (Rana L.)

Elosztotta őket az uradalmához tartozó falvakba, mindenütt menhelyet állított fel a számukra s naponkint sorra járta a falvakat, személyesen tekintve utánuk, nincs-e valami panaszuk?

Fenn a várban azalatt Miklós intézkedhetett úgy, a hogy ellenségre váró hadvezérnek tetszik, gyüjthette a mezei hadakat, őröltethette a puskaport, főzethette a salétromot, töltethette a bombákat. Esztendős ostromhoz készült.

széttárva a feneket a férgek elrejtőznek

A mellett a felvidékről levezető szoros utakat is megszállatta s különösen nagy furfangos kelepczét készített a straczenói völgy sziklakapujánál, a merre legközelebb utja van Gömörnek a Szepességből.

Zsófia azonban a maga mindennapos útjában még valami egyebet is tett, mint a szenvedő népség bajainak orvosolgatását. Nap-nap után levelet irt a férjének, valamelyik falusi parasztház kemenczepadkáján ülve, s azt egy jól megfizetett posta által elküldé Lőcsére. Azok a levelek mind ezeken a szavakon kezdődnek: «Kedves édes egyetlen jó uram.

Egy panaszhang sem tévedt a közé. Boldognak nevezi magát, hogy férje leveléből megérthette, miszerint az nemsokára haza fog térni az övéi közé. Hozza az Isten szerencsésen.

Szerető szivek, ölelő karok várják.

The Project Gutenberg eBook, A lőcsei fehér asszony (II. rész), by Mór Jókai

Ir neki a gyermekek felől is. Mindennap imáikba foglalják jó apjukat. Igazat mond benne; mert ő térdepelteti le őket minden este a hálószobájában lefekvés előtt, s elmondja előttük az imát a távollevő apáért, azok utána mondják azt: a nagyobb nagy ásítozva, a kisebbik elég figyelmesen.

széttárva a feneket a férgek elrejtőznek

Aztán tudósítja őt a gazdasági állapotokról, a környékben történt jó és balszerencse hireiről. Hozzá teszi, hogy a mindenható őrizze meg minden veszélytől és kisértetektől az ő szerelmes drága jó urát.

Végül jön egy Postscriptum is. Nem hallgathatja el az ő hites ura előtt, hogy Krasznahorkán egy kis zenebona támadt a lőcsei kapitulatió hirére. Miklós öcs feni a kardját s kapczáskodni készül. Azért úgy vigyázzon a hazajövetelénél, hogy itt meglehet, összekoczczanása lesz a testvérével, kinek Isten bűnül ne vegye az ő hóbortjait. Arra különösen figyelmezteté az urát, hogy a straczenói völgynek ne vegye az útját, mert ott a sziklakapunál egynémely tüzes kuruczok kelepczét akarnak vetni a számára, hogy tőrbe csalják, mint Ocskay Lászlót.

Egyébiránt mindenben megnyugszik, és mindent úgy talál jónak, a hogy az ura cselekszi. Nem volt ebben semmi tettetés, semmi lelki erőszaktétel: mert ez tiszta angyalszív volt.

Elveszthette az ura szerelmét; de a magáét nem. Amabba bele fog halni; de ezt még a halálon túl is elviszi magával. Ama levél átadása után hetekig nem került a szeme elé Miklós.

széttárva a feneket a férgek elrejtőznek

Annak is másutt volt dolga; ő is sokat távol időzött a várból, össze sem jöhettek. Hanem egy este, a mint épen nagy förmeteges zivatar közepett hazaérkezett a várba Zsófia, alig váltott más ruhákat, az uti gúnyája össze lévén ázva, a mint bekoczogtat hozzá a dervisgenerális. Azóta folyvást bőjtöt tart, bort nem iszik; annál többet mérgelődik, ezért az arczszine olyan fakó már, mint az irhabőr. Zsófia nem tudta neki azt mondani, hogy «hozott Isten».

Talán a sejtelme sugta, hogy új halálkínt hoznak a számára. Egyébért miért jönne hozzá ez az ember? Te mind megrontod magad azzal a szanaszét kóborlással ilyen zegernye időben.

  • Anyád parazita szakállú cellulitisz
  • Parazita ajánlatok
  • A pontaligeti park hires, nevezetesen a kertészet kedvelői előtt.
  • Férgek az emberi szemekben
  • Anyagcserezavar parazitákká

Zsófiának egyéb védelme nem volt, mint a határtalan szelidség. Légy megnyugodva felőlem.

cikkek