Pulyka férgek

Féregűző, féreghajtó szerek: mit kell tudni róluk? Farm "Tetramiszol": összetétel, dózis és a madarak használatának módja A baromfikban lévő helminthiasis a teljesítményének jelentős csökkenésében nyilvánul meg. A csirkék, a liba, a pulyka a jó minőségű táplálkozás ellenére nem gyarapodik, rosszabbak, sokkal érzékenyebbek a különböző betegségekre. Emellett veszélyt jelentenek az emberi egészségre. Az állatorvosok a betegség első jelei szerint madárellenes gyógyszereket sugallnak.
A paraziták szerepe a természetszerû "bio" állattartásban Oldalszám: Dr. Merényi László A természetes körülmények között történõ pulyka férgek sokféle elnevezése forog közszájon. Ezek mindegyike mögött tulajdonképpen azt kell érteni, hogy az évek során a minél gyorsabb eredmény elérése érdekében a mesterséges környezetbe szorított állatoknak a termelékenységre koncentrálva optimalizált takarmányozása helyett, elsõsorban — és lehetõség szerint — természetes táplálékforrást, — bizonyos korlátokon belül — szabad mozgást, természetes életteret biztosítva igyekszünk állati terméket elõállítani.
Az ilyen állattartásból származó egészséges termékek elõállításának lehetõsége egyre többet szerepel a médiákban és folyamatosan egyre több hívet szerez magának. Ez tulajdonképpen nem egy újdonság, csak a több száz éves pulyka férgek újjáélesztésének eredménye. A mai szintetikus világban sokan úgy érzik, hogy az egészségük megóvása, szervezetük ellenálló képességének megõrzése könnyebben sikerül, ha kizárják a környezetükbõl és a táplálékukból a mindenhová bekevert mesterséges anyagokat.
A paraziták szerepe a természetszerû "bio" állattartásban
Ezeknek a mesterséges anyagoknak gyorspácok, ízfokozók, tartósítószerek stb. A déd- és nagyszüleinknek pulyka férgek idejük arra, hogy a disznóvágás után megvárják a szalonna és a sonka sóban és páclében állását és a padláson való szikkadását. Sokunk gyermekkori emlékei között szerepel a húsvéti sonkabontás, amikorra a sonka elérte azt a minõséget, aminek ma sokkal rövidebb idõ alatt kellene pulyka férgek.
Az újszerû tartási mód magától érthetõen többféle állategészségügyi kérdést vet föl. A szabadban tartott állatoknak nagyobb a lehetõségük a vadon élõ állatokkal történõ érintkezésre és a különféle kórokozókkal való fertõzõdésre is. Egyes baktériumok okozta betegségeket pl.
Itt azonban különbséget kell tenni a csak egyes állatfajokra pl. A sertések leggyakoribb féregélõsködõi az orsóféreg Ascaris suumaz ostorféreg Trichuris suisa vörös gyomorféreg Hyostrongylus rubidus és a gócos vastagbélféreg Oesophagostomum spp. Ezek mind közvetlen fejlõdésû köztigazdát nem igénylõtalaj által közvetített férgek. Ebbõl következõen a fertõzõdés lehetõsége a szabadtartási körülmé-nyek között folyamatosan fennáll, ha az adott területet olyan állategyedekkel telepítették be, amelyek ezeket a parazitákat hordozzák.
Az orsóféreg és az ostorféreg petéi vastag, ellenálló burokkal rendelkeznek, ami hosszú éveken keresztül megóvja a fertõzõ lárva életképességét és biztosítja a fogékony állatok fertõzõdésének lehetõségét. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy pl.
Blogarchívum
A földigiliszták a sertések bélsarának elfogyasztásával a szervezetükben összegyûjthetik a petéket és mint közvetítõ gazdák egyes területeken hosszú ideig fenntarthatják a fertõzõdés lehetõségét.
Az emberre nézve az esetek többségében halálos kimenetelû trichinellózist szintén a sertések közvetítik. A sertéstelepeken gyakorlatilag ki van zárva annak a lehetõsége, hogy az ott tartott állatok fertõzõdjenek ezzel a fonálféreggel. A vágóhídi húsvizsgálat garantálja, hogy az esetlegesen fertõzött hús nehogy közfogyasztásra kerüljön.
A szabadon tartott sertések viszont nagyon könnyen fertõzõdhetnek, ha a parazita lárváját tartalmazó kisrágcsálók, borzok elhullott példányait megeszik. Pont ezért a vaddisznóknál sem szokatlan ennek a trichinella fertõzöttségnek az elõfordulása. A vaddisznó és a házi sertés a trichinella fertõzöttséget minden különösebb baj és tünet nélkül pulyka férgek és az izomzatában hordozza a parazitát.
Az ember szervezetébe a nyers vagy nem kellõen átsütött, -fõzött sertéshús elfogyasztásával kerülhet a parazita. Azok az élõsködõk is fertõzési veszélyt jelenthetnek, amelyeknek a fejlõdési ciklusában a pulyka férgek a köztes gazda szerepét tölti be és fertõzõdésének lehetõségével a szabadon tartás következtében számítani kell.
A ragadozókban róka, kutya, macska bélsárban gyakran megtalálható galandféreg Echinococcus granulosus petéibõl — a sertés szervezetébe jutva — a belsõ szervekben máj, tüdõ stb. A legfrissebb vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy ennek az élõsködõnek egy másik képviselõje E.
Ebbõl következõen várható, hogy a köztigazdákban pl. A szarvasmarha, a juh és a kecske hagyományosan legelõn tartott állat. Ezeknél az állatfajoknál fokozottan érvényes mindaz, amirõl eddig szó volt. A szaporaságot, a tejtermelést az utódnevelést, a súlygyarapodást, a takarmányértékesítést, ezzel együtt a gazdaságosságot alapvetõen befolyásolja az állományok parazitológiai állapota.
Milyen paraziták elõfordulására kell számítanunk ebben a nyitott környezetben? Elõször is a gyomor- és béltraktusban, valamint a légutakban élõsködõ férgeket vegyük sorra. Ezekkel az egyszerûen fejlõdõ parazitákkal minden évben számolnunk kell. Áttelelõ lárváik a legelõn minden tavasszal megtalálhatók. A tavaszi élet zsendülésével nyugvó állapotukból feléledve az év elsõ fertõzõdési forrásait képviselik. A már egy legeltetési idényt megért álla-tokra nézve ez különösebb veszélyt nem jelent, mert a szervezetük az aktív immunitás következtében felkészült a fertõzõdés kihívására.
- A tenyésztett vadmadarak leggyakoribb parazitái 2.
- Kreolint parazitákból inni
- Légcsőférgesség
- Gyógyszerek a giardia és más paraziták ellen
- Mennek e férgek
A tavasszal született bárányok azonban a fertõzõdés hatására megbetegedhetnek. Sokat segíthet egy védekezési stratégia kialakításában, ha tudjuk, hogy a pulyka férgek, kontinentális klíma viszonyai között mi jellemzi a kérõdzõk fonálférgeinek dinamikáját a legelõn.
Erre a legfrissebb szakirodalmi adatok nyújtanak tájékoztatást. Az ábrából az olvasható ki, hogy minden tavasszal a legelõn található a téli idõjárást túlélõ féreglárva, amelynek mennyisége fokozatosan csökken.
Tavasszal pulyka férgek gyógykezelésben nem részesült felnõtt állatokban lévõ férgek folytatják a peteürítést és szennyezik a legelõt. Ez a peteürítés az ellés ápolási gondozás aszcariasis jellemzői idõszakban fokozódik és az ebbõl kifejlõdõ lárvák — a telet túlélõkkel együtt — idézik elõ a bárányok súlyos fertõzõdését.
Az aktiv immunitással nem rendelkezõ bárányok a fertõzõdést követõen jelentõs mennyiségû féregpetével terhelik a legelõt. Pulyka férgek anyák és a bárányok által legelõre juttatott petékbõl olyan nagy mennyiségû fertõzõ lárva alakul ki, amelynek hatására klinikai tünetekben megnyilvánuló fonálférgesség jelentkezhet. A védekezési stratégiánknak az alapját az képezze, hogy a legelõn egész évben lehetõleg kevés fertõzõ lárva legyen.
Ezt egyrészt azzal érhetjük el, hogy tavasszal az anyaállatokat féregellenes gyógykezelésben részesítjük. Így a bárányok fertõzõdése ugyan megtörténik, de a fertõzõdés mértéke nem éri el azt jobb antiparazita kúpok szintet, aminek következtében tünetekben megnyilvánuló parazitózis alakulhatna ki, viszont a kisebb féregmennyiség elegendõ az aktív védekezõképesség kialakulásához.
A nyári legeltetési idõszak során felgyülemlett férgektõl célszerû megszabadítani az állományt azért, hogy a téli idõszakot minél kevesebb féreggel vészeljék át. Ez kedvezõ a tavaszi bárányozás szempontjából is, és ezzel érhetjük el azt, hogy a legelõn áttelelt pulyka férgek számát ne növeljük újabb generációval.
Légcsőférgesség
A legelõn tartott állatoknál elõfordulnak azok a paraziták is, amelyek fejlõdése köztigazdát igényel. Ilyenek a galandférgek, a mételyek és egyes tüdõférgek. Ezeknél az élõsködõknél a köztigazdák túlélési képessége egy-egy legelõn hosszú ideig fenntarthatja a fertõzõdés lehetõségét endémiás területek. A baromfiféléknél újszerûnek mutatkozik a házityúk és talán a pulyka természetes körülmények közötti szabad tartása, mivel a víziszárnyasokat liba, kacsa korábban is félintenzív módon tartották.
Ebben a tartásmódban — a korábbival szemben — pulyka férgek kifutót kell biztosítani a madaraknak. Ilyen körülmények között számolni kell több olyan parazita megjelenésével, amelyek a szilárd padozatú istállókban nem fordulnak elõ. Erre a hosszabb nevelési periódus is lehetõséget ad.
Keresés űrlap
Gyakorlati tapasztalatok szerint az intenzíven elõállított pecsenyecsirkék élete rövid ahhoz, hogy bennük pl. Sokak által ismert, hogy a közvetlen fejlõdésû parazitikus férgek lárváinak jelentõs részét a természetben elõforduló bizonyos mikroszkópikus gombák elpusztítják. Ezek a gombák kör-nyezetbarátok és a parazita elpusztítása után tovább már nem találhatóak a talajban. Több növényrõl is tudjuk, hogy az egész növény vagy valamelyik része féregellenes hatással rendelkezik.
Kanadában pl. Néhány példát sorolok csak fel. A fokhagyma bélférgek elleni hatása régóta ismert.
Legújabb írások
Inkább gyógykezelésre lehet használni, mint megelõzésre. A férgek peteürítését nem akadályozza meg, de a kiürített petékben a lár-vák kialakulását gátolja. A fokhagyma a kereskedelmi forgalomban lévõ homeopatikus féreg elleni szerek egyik alkotó eleme.
A nyers fokhagyma hatékonyabb, mint a fõtt gerezdek. A fekete üröm Artemisia vulgaris a tüdõférgek Protostrongylidae, Dictyocaulus ellen használható.
Vadbetegségek
A megfigyelések szerint a kérõd-zõk és a baromfi szívesen fogyasztja. A libatop Chenopodium ambrosioides széles körben használt anthelmintikus hatással rendelkezõ növény. Braziliában a sertésekkel a teljes növényt etetik meg. A porított magja féreg-hajtó és rovarölõ hatással rendelkezik.
A Japánok féreghajtó teát fõznek a leveleibõl. A libatop olaja szintén hatékony féreghajtó, de erõsen toxikus. A közönséges borókát Juniperus communis májmétely elleni hatása miatt a juhok és a szarvasok elõszeretettel legelik és még lehetne sorolni tovább a különféle féregûzõ növények sorát.
A féregûzõ növények egy részének nagy mennyiségû vagy hosszan tartó használata egyes állatfajoknál nem kívánatos mellékhatást idéz elõ.
Varga irèn szelina kiakad ‼️
Esetenként mérgezést is okozhat. Éppen ezért nagyon fontos a javasolt alkalmazási mód és az elõírt felhasználható mennyiség pontos betartása.